Hiába kóstolunk meg egy terméket a hiper- vagy szupermarketben, azt nem vásároljuk meg, sőt többnyire nem is emlékszünk rá, derült ki egy kutatásból.
A hazai fogyasztók 63 százaléka 15 ezer forint felett költ fmcg-termékekre, közel hatoduk kosárértéke pedig 25 ezer forintnál is magasabb nagybevásárlás esetén. Ez derült ki a Femina Media vásárlási szokásokat vizsgáló kutatásából.
A kutatás szerint egy átlagos hazai család legalább heti egyszer, vagy annál gyakrabban vásárol hiper-, illetve szupermarketekben. Döntő többségben, 99 százalékban, a nő is részese a vásárlási döntéshozatalnak. Ezen belül 41 százalékban kizárólag ő a háztartási vásárlási döntéshozó, 43 százalékban párral közösen mérlegel, 15 százalékban pedig családi döntésről van szó, melyben a gyerekek is részt vesznek.
Vásárlás esetén a legmegbízhatóbb információforrásnak a válaszadók 40 százaléka az internetet jelölte meg, mert itt kapja a legtöbb valós, releváns és számára hasznos információt. Az újságokat, magazinokat 37 százalék tartja hitelesnek, míg a tévét 19 százalék gondolja szavahihetőnek, az óriásplakát és a rádió pedig mindössze 3, illetve 1 százalékkal zárja a sort.
Az adatok azonban más képet mutatnak abban az esetben, amikor új termék vásárlása esetén választ információforrást a fogyasztó. Az áruházak saját, akciós újságai még mindig nagyon népszerűek nemcsak a vidéki, de a városi nők között is: 37 százalék nyúl a postaládába dobott ingyenes termékajánlókhoz.
A kutatás kitért az indoor-reklámok és a kóstoltatás vásárlási döntésre gyakorolt hatásaira is, mely során kiderült, hogy a megkérdezett fogyasztók közel háromnegyede nem tud visszaidézni egyetlen terméket, vagy márkát sem, melyet így látott vagy kóstolt. Az olvasók 91 százalékát csak részben, vagy egyáltalán nem befolyásolja termékválasztás esetén polcreklám, megállító tábla, belógó plakát, vagy bevásárlókocsi-reklám. A kóstoltatás magas meddőszórását mutatja, hogy a fogyasztók több mint fele nem vásárol a termék kipróbálását követően az áruházakban.
