Sajnos sokan vannak ma olyanok, akik kevéssé értenek a turizmsuhoz, de nagy pénzt remélve, belekontárkodnak a szakmába. A jó szakembereket nem tudják megfizetni, ezért végzettség nélküli vagy alacsony végzettségű emberekkel töltik fel a szállodákat, a vendéglátóhelyeket. A fejlesztések egy részét meggondolatlanul teszik, és hitelt vesznek fel az üzemeltetésre is, később így válnak fizetésképtelenné. Ha ezek a vezetők, tulajdonosok is odafigyelnének a hatékony üzemeltetésre és a megfelelő gazdálkodásra, talán kisebb volna a baj.
A termék ára, minősége és a kommunikáció nincs összhangban a célközönség elvárásaival. Addig nincs esély jól eladni egy szálloda kínálatát, amíg nem foglalkozik mindenki a marketinggel. A szállodáról alkotott képbe beletartozik az is, hogy van-e zsírfolt a poháron, és a WC higiénikus, jó illatú vagy sem, de a dolgozók megjelenése és viselkedése is alakít a szállodáról alkotott képen. Itt újabb problémakör a vendéglátás is. Miközben egy-egy étterem komoly szakmai elismerést kap, sok más vendéglátóhelyre betérve az alapvető higiéniai feltételeknek még a nyomát sem látjuk, az étel minősége gyenge és egészségtelen, a kiszolgálás faragatlan.
Az is tény, főleg a nyári szezonmunkák tekintetében, hogy a munkaadók nem becsülik meg munkavállalóikat. Ha egy munkaadó mindig csak annyit hajtogat dolgozóinak, hogy „Örülj, hogy van munkád”, akkor a munkavállaló hozzáállása sem javul, nem érzi magát motiváltnak, hogy jól végezze dolgát. Mindezt csak tetézi, ha a megfelelő munkaerőt alulfizetik, vagy ha képzetlen és nem odavaló munkaerőt alkalmaznak a szállodák, vendéglátóhelyek.
A cél általában az, hogy az egyénileg érkező vendég, pontosan ugyanolyan színvonalú szolgáltatást kapjon, mint egy csoport, a magyar ugyanazt kapja, mint egy külföldi. Ehhez azonban még sokaknak sokat kell tanulniuk ebben a szakmában is, elsősorban a kommunikáció különböző alkalmazásairól.