A válságnak nevezett időszakban sokan, sokféleképp próbálkoznak eladásösztönző (ezek inkább a vásárlást ösztönzik) kampányokkal. Egyes vélekedések szerint a válság miatt meggyengült kereslet mellett csak akkor lehet megfelelő szinten tartani a fogyasztást, ha folyamatosan nagy mértékben akcióznak az üzletek. Egyes üzletláncok megjelentetik a maguk akciós újságját, amely alapján a vevők özönlenek az olcsó termékre, mások kisebb-nagyobb igényességgel üzletükben hirdetik az olcsó terméket. Ez főleg az élelmiszerekre igaz, de más termékeknél is előfordul.
Az akció veszélye, hogy a magasabb státuszú vásárló éppen az olcsóság és a várható tömeg miatt elfordul az üzlettől. Az is előfordulhat, hogy az igényesebb vásárlók elgondolkoznak a termék minőségén. Hogyan lehet egy termék 40-50%-kal olcsóbb, mint korábbi önmaga vagy versenytársai a termékkategóriában, ha nem a minősége silányabb?
Az akciós árazás eszközével a promóciós eladások növelhetők ugyan, azonban ezzel még az alapeladások nem feltétlenül növekednek. Bár működhet a becsalogató akció, nem törvényszerű, hogy a vásárlók az akciós terméken kívül mást is megvesznek. Ráadásul az akciózás nagy veszélye, hogy ha minél inkább hozzászoknak a vásárlók az irreálisan alacsonyra csökkentett árakhoz, annál nehezebben fogják elfogadni, ha visszaállítják azokat a normál szintre. Az olcsósítással a márkaérték is komolyan gyengülhet.
Célravezetőbbek lehetnek az olyan promóciós megoldások, amikor nincsen konkrét árkommunikáció. Ezekre példát egy későbbi írásunkban mutatunk be.
