Médiarés

Manapság úton-útfélen fotópályázatba, filmpályázatba botlunk. Immár mindenki fotós és filmrendező lehet, hiszen az eszköz könnyen elérhető: megteszi a mobiltelefon kamerája, vágóprogram meg ingyen is letölthető.
Néhány százezres nyereményért százak készítenek fotókat, videókat a cég által meghatározott témában. Az elkészült fotók és videók honlapokra kerülnek, egyszerűen és észrevétlenül épül a márka, olcsón és hatékonyan készülnek neki reklám- és vírusfilmek, amelyek aztán terjedhetnek.

Tehetségkutató láz van mostanság, mindenki mindent tud, mindenki mindenhez ért. Bikicsunájtól a Budapest Airport repülési élményről szóló videók készítőiig mindenki tehetséges.
TI MINDANNYIAN EGYÉNISÉGEK VAGYTOK!

…

…de itt egy újabb őrület: A magyarországi Lewis Hamilton és Jenson Button kerestetik. A McLaren Mercedes szponzora a Vodafone ügyes húzása ez. (http://miapalya.hu)

A Vodafone-t várjuk a kasszához!!!

Hosszú percekig tartó filmmegszakítók, kenőcs- és tamponreklámok, egyperces agyontámogatott rovatok és egyhangú műsorajánlók. Vajon miért az országos kereskedelmi televíziók silány programjait választják a nézők esti szórakozásnak?

Mi alapján dől el a nézők agyában, hogy Győzikét, tejben-vajban barátokat, egy agyonjátszott amerikai film sokadik ismétlését vagy esetleg mást választanak? A „mónikázást” még csak megértenénk… Folyton az agyat támadják az agyunkra nőtt műsorszolgáltatók.

Sok nézőnél bizonyára minden azon múlik, hogy a távkapcsoló hányas gombjára van ez vagy az a csatorna behangolva. Valószínűleg kevés olyan háztartás van, ahol az RTL Klubhoz vagy a TV2-höz kétszer kell megnyomni a mindentudó szerkezetet. A kényelem jelentheti a siker titkát?! No, de van még 7 másik csatorna, amelyhez ugyancsak elég volna egyszer nyomni!
 

Minden cégvezetőben felmerül a kérdés, hogy hol jelenjen meg termékével, szolgáltatásával, ha hirdetni szeretne. Természetesen sok szemponttól függ, hogy egy adott márka melyik médiumon keresztül, hogyan, milyen hatékonysággal tud megszólítani a fogyasztókat. Azonban itt egy fontos szempont a döntés meghozatalához:

Sorrendben az újságok, rádió és tévé reklámjaiban bíznak leginkább a magyarok, a hagyományos médiumok közül. Az Internet-használók számára ugyanakkor hitelesebbek a más fogyasztóktól e-mailben kapott információk, az online hírlevelek és a márkák honlapjai. Leghatékonyabb reklám azonban a szájpropaganda Magyarországon is, világszerte is. Többek között ezt tárta fel a Nielsen piackutató intézet korábban végzett kutatása a reklámok iránti bizalomról.

A szájpropaganda Magyarországon is a leghatékonyabb hirdetés, de azért kevesebben bíznak benne, mint globálisan vagy Európában. A magyar válaszadók 68 százaléka bízik a szájról szájra terjedő ajánlásokban. Persze nagy kérdés, hogy a korábbi kutatást végző szakemberek hogyan kérdeztek rá erre a hirdetési típusra, mert azért ez nehezen megragadható.
 

A Telemédiás telefonos játékok és betelefonálós „show”-k mindig is a nap fénypontjait jelentik.

Adott egy magyarországi médiagyár, ahonnan a világ szinte minden országába sugároznak adást. Adott egy műsorvezető, aki megszakad, hogy a nézők telefonáljanak. Továbbá adottak a nézők, akik havonta tízezreket el is telefonálgatnak. A havi villanyszámlára nem marad, és a hentesnél csak körmöt vásárol a nyugdíjas, de ha adásba kerül, bemondja a frenetikus játékba, hogy „50”. Merthogy egy számot keresnek, azt a számot, amely a műsorvezető papírján van. Adott azért egy feladvány is egy ábra, vagy egy matematikai művelet, de annak vajmi kevés köze van a műsorvezető papírján lévő számhoz.
Telefonálgatnak 400 forintért a magyarok, de a Telemédia Interactv-ből kiindulva más országokban is, és csodálkoznak, hogy híjnye, tényleg ilyen rosszul számolnánk? Tényleg ennyire hülyék lennénk, hogy órákon át nem találjuk el? És igen, a műsoridő vége előtt egy perccel mindig vagy nyertes, de addig senki sem elég okos. A tévénéző, telefonáló ismét elköltötte a havi fizetését. Végülis még mindig jobban járt, hogy otthon a tévé előtt ülve fosztja meg magát a pénzétől, elvégre a félkarú rabló vagy az ittapiros-holapiros játékért le kéne mennie az utcára.
 

Wolf Gábor marketing-tanácsadó szerint a kormány a marketinggel tudná a leghatékonyabban támogatni a magyar kis- és középvállalkozásokat, mert az azonnal és hosszú távon is erősíti a profittermelő képességet.

Egy államilag finanszírozott médiaügynökség létrehozását javasolja Wolf Gábor, amely a kis és középvállalkozások számára nyújtana segítséget. Manapság egy kis cég gyakorlatilag kiszorul az országos médiából, de szinte egyáltalán nem fejt ki marketingtevékenységet. Ezen a versenyhátrányon enyhíthetne egy állami kkv-médiaügynökség, amely nagy tételben, kedvezménnyel vásárolna reklámhelyeket, s azokat önköltségi áron értékesítené kizárólag kkv-k számára.

A mikro-, kis- és középvállalkozások kénytelenek nyomott árakon dolgozni, mert nem tudják az áraikat elfogadtatni a piaccal, kellő marketing ismeretek híján árversenybe kényszerülnek. A verseny nyertesei azok a nemzetközi nagyvállalatok, akik akár gyengébb termékminőséggel, de a jobb marketing révén elveszik a piacot a magyar kkv-k elől: náluk csapódik le a profit.
A kormánynak ösztönözni kellene a kisvállalatokat a marketingre, elérhetővé kellene tenni a marketing alapismereteket és támogatni a marketing eszközök alkalmazását.

Magyarországon még mindig vannak olyan cégek, amelyeknél a dolgozók furcsán néznek azokra a vezetőkre, akik segítséget kérnek munkájukhoz, például "felfogadnak" egy úgynevezett segítő árnyékot (shadow coachot). Van olyan vezető, aki szégyelli, hogy üzleti edzője van, és nem meri felvállalni, hogy segítséget kap, hiszen ezzel a hierarchiában alatta dolgozó előtt járathatja le magát.

A segítő árnyék napokon át a menedzserrel tart, hogy végigkövessen egy vagy akár több munkafolyamatot. Megfigyeli az adott vezetőt, hogy miként viselkedik akkor, amikor a munkatársaival foglalkozik, és a látottak alapján dolgozza ki számára a fejlődés menetét.
A módszertan már maga a coaching megjelenése előtt létezett, csak akkor még személyes konzultációnak hívták. Vagyis azt, hogy megfigyelnek vezetőket a vezetési környezetükben, és ezek alapján visszajelzéseket adnak, már nagyon régóta, szinte a cégek megjelenése óta alkalmazzák.

A segítő árnyék külső szemlélőként lehet, hogy más milyennek látja a vezetőt, mint amilyennek a vezető saját magáról vélekedik.
A shadow coaching esetén a felkészülés, adatgyűjtés vagy megfigyelés nagyon sokrétű lehet. Van, hogy az üzleti edzőnek arra kell kihegyeznie a megfigyelést, hogy az ügyfél hogyan kommunikál bizonyos szereplőkkel, vagy általában milyen az elfogadottsága az adott csoportban, vagy akár a konfliktuskezelést, időgazdálkodást is lehet jobbá tenni.
Lehet, hogy az ügyfél a prezentációs technikáján fejlesztene, esetleg az érveléstechnikáját vagy az emberekkel való kommunikációját kellene javítani.
A segítő árnyék a szervezeten kívülről, objektíven tudja megítélni a vezető működését.