Médiarés

Ha már előző cikkünkben néhány pozitív példát mutattunk, elsősorban külföldről, akkor most nézzünk körül kis hazánkban. Bár természetesen itt is előfordulnak jól sikerült alkotások, elsőre néhány borzalmas eredmény jutott eszünkbe.

Éllovas a lisztek között – ezzel a szlogennel hirdetnek egy csomag lisztet. Vajon mi az ebben a termékben, ami jobb a többi liszthez képest. Egyáltalán milyen különleges képességekkel kellene rendelkeznie egy lisztnek. De tegyük fel, hogy a legjobbat szeretnénk választani, ez a termék konkrétan mitől éllovas?

Bővül a szókincsünk mindenféle izgalmas külföldi szavakkal:
Nourishing: tápláló, élettel telít – elsősorban krémreklámokban emlegetik, kíváncsiak volnánk, hány háziasszony tudja, mit jelent. És ha véletlenül tudja, mit jelent, akkor ez miben hasznos a számára?

Moisture: nedvesség, nyirkosság – Ugyancsak krémreklámokban emlegetik, de élelmiszereknél is fontos információ lehet.

… és az egyik kedvenc: bifidus actiregularis vagy korábban essensis – ezek élőflórás joghurtok tartalma, probiotikum, baktérium-kultúrák. Ez azzal operál, hogy valami olyasmit, amit más joghurtok is tartalmaznak, elneveztek valahogyan, és levédették, ezáltal ezt a nevű valamit valóban csak az adott márka termékei tartalmazzák. Így tudományosnak és borzasztó hasznosnak tűnhet a termék.
Hasonlót egyébként mások is csináltak, elsősorban a vegyipari termékek esetében: így pl a Colgate fogkrém, és az ő MFP-je, ami egy fluor-variáns. Minden fogkrém tartalmaz hasonlót, de az MFP nevet a Colgate védette le.
Ez nagyjából olyan, mintha bármelyikünk elkeresztelné a vizet H2O-koncentrátumnak. Valószínűleg ezt nem szívesen jegyeznék be, de akadna olyan aluliskolázott vásárló, aki e tudományos hangzás hatására szívesebben vásárolná az ezt tartalmazó ásványvizet.

És ha már krémeknél tartunk, akkor ne feledkezzünk el a 6-szor tartósabb hullámról, a 3-szoros élettartamról, a 4-szer nagyobb lelki feltöltődésről és a bizonyítottan 71.3%-kal szebb mosolyról.

Itt jegyezzük meg, hogy példáinkat szubjektív alapon válogattuk, nem akartunk senkit megbántani, nincs kedvünk pereskedni senkivel, ha jól megfizet bennünket, akkor szívesen visszavonjuk, és el kezdjük hangoztatni az ellenkezőjét. A reklámbiznisz végülis erről szól... Ugyanitt gerincoszlop olcsón eladó!

KIVÉTELES NYERÉSI ESÉLY! Önnek csak 2 hozzászólást kell küldenie blogunkra, és AKÁR családi házat is nyerhet vagy 0%-kal megnő az esélye, hogy Karibi hétvégét nyerjen!
Hát, most szóljon hozzá!!!
 

Ebben a sorozatunkban néhány vicces reklámot mutatunk.

Egy barkácsüzlet do-it-yourself terméke.

Mit fog szólni a vegetáriánus férj, ha a feleség beszalonnázik?

...és egy mókás IKEA reklám NEKED!

Bár a televízió még mindig nagyon sok előnnyel jár, valószínűleg rövidesen átalakul, és veszít népszerűségéből. Már napjainkban is egyre kevesebben néznek tévét, igaz, aki nézi, az még mindig hosszú ideig nézi.

A televízió előnye, hogy széles lefedettségnek örvend, látványos - audiovizuális hatást ad, és fogyasztásához (nézéséhez) nem kell semmilyen tudás. A hirdetők is - főleg Magyarországon még - előszeretettel használják, hiszen imázs-, márkaépítésre kitűnő, 1 főre levetítve viszonylag költséghatékony a sugárzása.
Azonban egyre több hátránya is van, amelyek az internet és a digitális média, valamint a mobilmédia nyomulásával folyamatosan gyarapodnak. A televíziós reklám elkészítése önmagában drága, még ha aztán sugárzása olcsó is. Óriási a reklámzaj - főleg a kereskedelmi médiumokban, és nagyon nagy a reklámkerülés is. Erre szokták azt mondani, hogy a kevesebb, néha több lenne. Nehéz jól célozni, megtalálni a márkák célcsoportját, hiszen elég heterogén közönség nézi. Igaz, egyes tematikus tévéknél ez megoldható. Viszonylag sok idő telik el, míg a döntéstől, hogy sugározzunk reklámot a tévében, valóban látható is lesz.

A televízió a jövőben szinte bizonyosan eltolódik majd a bármikor letölthető tartalmak közlése felé. Legfeljebb az élő közvetítések maradnak időhöz kötöttek, filmeket egyre kevésbé fogunk akkor nézni, amikor azt adják.

A válságnak nevezett időszakban sokan, sokféleképp próbálkoznak eladásösztönző (ezek inkább a vásárlást ösztönzik) kampányokkal. Egyes vélekedések szerint a válság miatt meggyengült kereslet mellett csak akkor lehet megfelelő szinten tartani a fogyasztást, ha folyamatosan nagy mértékben akcióznak az üzletek. Egyes üzletláncok megjelentetik a maguk akciós újságját, amely alapján a vevők özönlenek az olcsó termékre, mások kisebb-nagyobb igényességgel üzletükben hirdetik az olcsó terméket. Ez főleg az élelmiszerekre igaz, de más termékeknél is előfordul.

Az akció veszélye, hogy a magasabb státuszú vásárló éppen az olcsóság és a várható tömeg miatt elfordul az üzlettől. Az is előfordulhat, hogy az igényesebb vásárlók elgondolkoznak a termék minőségén. Hogyan lehet egy termék 40-50%-kal olcsóbb, mint korábbi önmaga vagy versenytársai a termékkategóriában, ha nem a minősége silányabb?

Az akciós árazás eszközével a promóciós eladások növelhetők ugyan, azonban ezzel még az alapeladások nem feltétlenül növekednek. Bár működhet a becsalogató akció, nem törvényszerű, hogy a vásárlók az akciós terméken kívül mást is megvesznek. Ráadásul az akciózás nagy veszélye, hogy ha minél inkább hozzászoknak a vásárlók az irreálisan alacsonyra csökkentett árakhoz, annál nehezebben fogják elfogadni, ha visszaállítják azokat a normál szintre. Az olcsósítással a márkaérték is komolyan gyengülhet.

Célravezetőbbek lehetnek az olyan promóciós megoldások, amikor nincsen konkrét árkommunikáció. Ezekre példát egy későbbi írásunkban mutatunk be.
 

Egy kis pszichológia, pszichodráma, szociometria, vezetői problématérkép, projekció, meditáció, értékelőkártya… - ezek a „kellékei” egy belső coach tréningnek.

Tulajdonképpen mit csinál egy belső coach és kiből lehet az? Valóban hasznos külső szemlélőként egy másik ember döntéseit vezetni, azokhoz segítséget nyújtani? Hogyhogy nem vagyunk képesek önmagunk döntéseket hozni? Miért nem jövünk rá saját lelki bajainkra?

Erről sok szöveget lehet találni a neten. Mi itt a Médiarés blogján egyelőre csak néhány benyomást vetünk fel, de várjuk a kiegészítéseket, hozzászólásokat!!!

Az jól látszik, hogy a 20. században sokan úgy válnak vezetővé, hogy nem birtokolnak alapvető vezetői erényeket. Nemcsak vezetők, de főleg ők, az életük helyes vezetésével is megküzdenek gyakran. Ahogyan sokan nem tudják, hogyan kellene karbantartani testüket, hogyan kellene megszabadulni vagy egyáltalán hozzá sem jutni túlsúlyukhoz, úgy sokaknak az is gondot okoz, hogy hogyan lehetnének boldogok, kiegyensúlyozottak.

A kérdés az, hogy a magunkkal hozott tapasztalatok, szokások, értékrend, valamint a minket mindennap érő hatások hogyan formálják a személyiséget. Egy jó szakember vagy egy tulajdonos nem feltétlenül ért a szakmáján kívül az emberekhez, a csoportokhoz is, és főleg nem az igazságos és hiteles irányításukhoz. Lehet, hogy mindent tud a szakmájáról, de semmit nem tud az emberek lelkéről, a motivációjukról.
Aki nem szereti a munkáját, az nem is teljesít olyan jól, mint aki szereti.

„Ma négy generáció ül vezető pozíciókban. A legfiatalabbak már szervezeti kultúrát is tanulnak, míg az idősebbek közül sokan még a szovjet iskolát képviselik.”
 

A válságnak nevezett időszakban sokan, sokféleképp próbálkoznak eladásösztönző (ezek inkább a vásárlást ösztönzik) kampányokkal. Egyes vélekedések szerint a válság miatt meggyengült kereslet mellett csak akkor lehet megfelelő szinten tartani a fogyasztást, ha folyamatosan nagy mértékben akcióznak az üzletek. Egyes üzletláncok megjelentetik a maguk akciós újságját, amely alapján a vevők özönlenek az olcsó termékre, mások kisebb-nagyobb igényességgel üzletükben hirdetik az olcsó terméket. Ez főleg az élelmiszerekre igaz, de más termékeknél is előfordul.

Az akció veszélye, hogy a magasabb státuszú vásárló éppen az olcsóság és a várható tömeg miatt elfordul az üzlettől. Az is előfordulhat, hogy az igényesebb vásárlók elgondolkoznak a termék minőségén. Hogyan lehet egy termék 40-50%-kal olcsóbb, mint korábbi önmaga vagy versenytársai a termékkategóriában, ha nem a minősége silányabb?

Azon is elgondolkodhatunk, hogy ha most tudja az üzlet olcsóbban adni, akkor korábban miért fizetett annyival többet, mekkora haszonra tett szert korábban.

Működhet a becsalogató akció, nem törvényszerű, hogy a vásárlók az akciós terméken kívül mást is megvesznek. Ráadásul az akciózás nagy veszélye, hogy ha minél inkább hozzászoknak a vásárlók az irreálisan alacsonyra csökkentett árakhoz, annál nehezebben fogják elfogadni, ha visszaállítják azokat a normál szintre. Az olcsósítással a márkaérték is komolyan gyengülhet.