Médiarés

Hiába kóstolunk meg egy terméket a hiper- vagy szupermarketben, azt nem vásároljuk meg, sőt többnyire nem is emlékszünk rá, derült ki egy kutatásból.

A hazai fogyasztók 63 százaléka 15 ezer forint felett költ fmcg-termékekre, közel hatoduk kosárértéke pedig 25 ezer forintnál is magasabb nagybevásárlás esetén. Ez derült ki a Femina Media vásárlási szokásokat vizsgáló kutatásából.

A kutatás szerint egy átlagos hazai család legalább heti egyszer, vagy annál gyakrabban vásárol hiper-, illetve szupermarketekben. Döntő többségben, 99 százalékban, a nő is részese a vásárlási döntéshozatalnak. Ezen belül 41 százalékban kizárólag ő a háztartási vásárlási döntéshozó, 43 százalékban párral közösen mérlegel, 15 százalékban pedig családi döntésről van szó, melyben a gyerekek is részt vesznek.

Vásárlás esetén a legmegbízhatóbb információforrásnak a válaszadók 40 százaléka az internetet jelölte meg, mert itt kapja a legtöbb valós, releváns és számára hasznos információt. Az újságokat, magazinokat 37 százalék tartja hitelesnek, míg a tévét 19 százalék gondolja szavahihetőnek, az óriásplakát és a rádió pedig mindössze 3, illetve 1 százalékkal zárja a sort.

Az adatok azonban más képet mutatnak abban az esetben, amikor új termék vásárlása esetén választ információforrást a fogyasztó. Az áruházak saját, akciós újságai még mindig nagyon népszerűek nemcsak a vidéki, de a városi nők között is: 37 százalék nyúl a postaládába dobott ingyenes termékajánlókhoz.

A kutatás kitért az indoor-reklámok és a kóstoltatás vásárlási döntésre gyakorolt hatásaira is, mely során kiderült, hogy a megkérdezett fogyasztók közel háromnegyede nem tud visszaidézni egyetlen terméket, vagy márkát sem, melyet így látott vagy kóstolt. Az olvasók 91 százalékát csak részben, vagy egyáltalán nem befolyásolja termékválasztás esetén polcreklám, megállító tábla, belógó plakát, vagy bevásárlókocsi-reklám. A kóstoltatás magas meddőszórását mutatja, hogy a fogyasztók több mint fele nem vásárol a termék kipróbálását követően az áruházakban.

Német filmes hallgatók nem hivatalosan a Mercedesnek készített reklámjukban elüttették Hitlert egy C-Class-szal. A szpotban a Mercedes kerülgeti a gyerekeket, majd Braunauba (Hitler szülőfaluja) érve egyszercsak elcsapja a kis Hitlert. A szpot fősora az, hogy „Felismeri a veszélyt, mielőtt még feltűnne.”

A Mercedes anyacége, a Daimler természetesen minden fórumon elhatárolódik a filmtől, a szpot pedig tele van arra vonatkozó disclaimerrel, hogy nem hivatalos reklámról van szó.

Otthonteremtés egy vasútállomásból.

Áttekintettük azokat az értéket teremtő kompetenciákat, azokat a képességeket, amelyeket a gyakorlatban is alkalmazni tud egy vezető.

Írtunk már az önbizalomról, az együttműködő képességről, a ráhatásról és befolyásoló képességről. A jó vezetőt érdekli a tehetséges munkatársak fejlesztése, hasznos, ha megvan a képesség a változások elfogadására. A jó vezető az embereket a képességeiknek megfelelően alkalmazza, egyedi, egyéni célokat tűz ki, és gondoskodik róla, hogy minden munkatárs megismerje azokat.

Ezek mellett fontos a megértőképesség, az empátia.
Sokszor csak beszélnek az emberek, de a válaszunkra, észrevételeinkre nem is figyelnek, nem is kíváncsiak rá. Az embereknek szükségük van arra, hogy elmondhassák a dolgaikat, és legyen, aki meghallgatja. Aki rendelkezik ezzel a képességgel, idővel képessé válik rá, hogy megértse mások viselkedésének okait még akkor is, ha azok nem egyértelműek, vagy nagyon összetettek.

Egy jó vezető analitikusan igyekszik megoldani a problémákat. Viszonylag gyorsan meglátja az ok-okozati összefüggéseket. Képes komplex problémákat több egyszerűre lebontani, és egyfajta szisztematikus megközelítéssel megoldani azokat, amelyek a komplex probléma megoldását is jelentik. Eközben figyel, hogy ne vesszen el a részletekben.

Egy jó vezető stratégiában gondolkodik. Képes lényegre törő kérdéseket feltenni, alkalmazni az egyik területen megszerzett tudást más területeken is. Megért tágan értelmezett üzleti problémákat. Viszonylag kevés, hiányos infomrációból is képes összerakni a képet.

Sokféleképp próbálkoznak ma a kereskedők eladásösztönző kampányokkal. Korábbi írásunkban arról írtunk, hogy az árcsökkentő akciók veszélyesek lehetnek, hiszen ideiglenesen pluszforgalmat hozhatnak, de az üzlet hosszú távú stratégiájának árthatnak.

Célravezetőbbek lehetnek az olyan promóciós megoldások, amikor nincs árkommunikáció.
Ilyen megoldás lehet például, hogy egy termék megvásárlásakor, kettőt kapunk. A „kettőt egy áráért” akció nem degradálja a terméket, hiszen maga a termék nem olcsóbb, azonban a fogyasztó számára pozitív, hiszen olyan az érzése, mintha ajándékot kapna. Hasonló megoldás, ha a termék csomagolása nagyobb, és ugyanazért az árért valamennyivel többet kapunk.

Másik lehetőség az összecsomagolás ugyanazzal vagy más termékkel. Ez esetben, ha veszünk egy terméket, akkor egy másik terméket is kapunk mellé. A virtuális összecsomagolás az, amikor az egyes termékek nincsenek fizikailag összecsomagolva, viszont együttes megvásárlásuk valamilyen kedvezménnyel, árengedménnyel jár.

Manapság néhány üzlet csinálja a pontgyűjtéses akciót, amikor a vásárlás után néhány pontot kapunk, amit később újabb termékre beválthatunk. Hasonló megoldás az is, amikor néhány termék megvásárlása után, ha azok csomagolóanyagát összegyűjtjük és beküldjük, nyereményakcióban vehetünk részt.

Ösztönözheti a vásárlót az is, ha a termékhez valamilyen társadalmi célt kötünk. Ha a vásárlás összegének egy részét egy társadalmilag fontos cél érdekében adományozzák, pl egy alapítvány részesül a termék árából. Jelen esetben az árvízkárosultak megsegítése lehetne erre jó példa.

Egyes vélemények szerint a teljes internetes forgalom akár fele is származhat nem emberi, automatizált felhasználóktól.
Bizonyos automatizált rendszerek látszólag ugyan forgalmat, letöltéseket generálnak, valójában azonban élő ember nem látja azokat a tartalmakat, amelyek elvileg ilyenkor megjelenítenek. Ilyen eszközök lehetnek például az internetes keresőmotorok által használt szoftverek, amelyek új, korábban nem indexált tartalmak után kutatva fésülik át a webet. De léteznek olyan online robotok is, amelyeket kifejezetten a forgalmi adatok kozmetikázására hoztak létre. Ezek pedig az interneten hirdető cégek számára több milliónyi "téves" reklámmegjelenést okozhatnak - mutat rá az Advertising Age cikke.

Ha ez így van, akkor az ezekre fordított reklámpénzek elúsznak a világháló tengerén.